Kikászálódtam és a fürdő felé csoszogtam.
Arcot mostam, letusoltam és sminkeltem.
Most egy kicsit többet törődtem a sminkkel, hiszen eléggé karikás volt a szemem.
Aztán kivasaltam a hajam is.
Még egy kis javítás a sminken és mentem is felöltözni.
Az új ruhámat vettem fel, néhány arany színű kiegészítőt, parfüm, a fekete-arany színű táskám és végül a magassarkúm, ami szintén fekete-arany színben pompázik.
Letipegtem a földszintre, ahol Melanie már a konyhában volt.
-Kelly...Hű de csinos vagy...Hova készülsz?-Kérdezte Mel meglepetten.
-Apu...Nem mondta?-Kérdeztem meglepetten.
-Nem...Mit kellett volna?-Mosolyodott el.
-Hivatalos vagyok Embry-vel a barátaink esküvőjére...Sam és Emily...-Mondtam.
-Jé...Nem, még meg sem említette...-Rázta meg a fejét.
-Hát...Akkor én most mondom.-Mosolyogtam vissza.-Na de Mel...Mitől van ilyen kicsattanóan jó kedved?-Kérdeztem somolyogva.
-Apád megkérte a kezem...-Mosolyodott el, majd az orrom alá tolta a kezét, amin egy gyönyörű jegygyűrű volt.
-Azt a!!!-Tapsikoltam.-Gratulálok!-Öleltem magamhoz.-Ez remek!
-Hát...Másra számítottam a te részedről.-Vont vállat.
-Kedvellek...És örülök, hogy apu boldog.-Mondtam.
Ekkor dudált valaki...
-Megjött Embry...Mennem kell.Szia!-Adtam egy puszit az arcára, majd kirohantam...
-Szia!-Ültem be a kocsiba, majd megcsókoltam Embry-t.-Mehetünk?
-Aha...-Bólintott mosolyogva.-Gyönyörű vagy...
-Köszi...-Pirultam el.-Te is eszméletlenül dögös vagy ebben az öltönyben...Többször kéne így járnod.-Nevettem fel.
Mosolyogva megrázta a fejét, majd elindultunk...
***
Leparkoltunk a Uley háznál és kiszállva elindultunk a többiek felé.
Kevesen voltunk.A falka, Emily és Sam szűk családi köre.
-Sziasztok!-Köszöntem a srácoknak.-Emily?
-Fent van Leah-val...-Mondta Kim.
-Felmegyek hozzá.-Mondtam, majd elindultam a ház felé...
Az ajtóban találkoztam Sam-mel...Nagyon boldog volt és ideges...
-Szia!-Mosolyogtam rá, majd megöleltem.-Gratulálok még egyszer...-Mondtam.-Felmegyek Em-hez...Hátha kell egy kis segítség.
-Köszönöm.-Mondta kedvesen.-Menny csak...-Ált odébb, mire én bementem és fel egyenest a lépcsőn...
Bekopogtam a hálószobájuk ajtaján...
-Ki az?!-Hallottam meg Leah hangját.
-Én vagyok az, Kelly...-Mondtam.
-Bújj be!-Hallottam meg Emily hangját, mire bementem...
-Szia!-Köszöntek.
-Helló...-Csuktam be az ajtót.
-Na...Én kimegyek, most hogy megérkezett a felmentő sereg.-Mondta Leah, majd ki is ment...
-Gyönyörű vagy...-Léptem mellé mosolyogva.Egy fehér, egyszerű ruha volt rajta, aminek a nyakán kristályként csillogó kövek voltak.
Egy karkötő és egy ezüst színű magassarkú...Gyönyörű volt!
-Köszi...Te is...-Mosolygott vissza halványan.
-Nyugi...-Karoltam át a vállát.
-Ideges vagyok...-Fújta ki a levegőt hangosan.
-Megértem...Egyszer megy férjhez az ember lánya...-Mondtam.
-Ja...-Mosolyodott el.
-Na!Gyere ide!-Öleltem szorosan magamhoz.-Gyönyörű vagy és ez életed egyik legszebb napja!Érezd jól magad...-Mosolyogtam rá.
-Oké...-Bólintott.
-Lányok!-Kopogott be egy ismeretlen hangú valaki, majd egy idős indián férfi dugta be a fejét.
-Jó napot...-Mondtam mosolyogva.
-Kelly!Ő az apám, apu ő Kelly.Egy nagyon kedves barátnőm.-Mutatott be minket egymásnak.
-Áh...-Mosolygott a férfi, majd kezet nyújtott.-Richard Young.
-Kelly Lucas.-Fogtam meg a kezét.
-Kicsim...Mennünk kéne.Idő van.-Fordult Em felé Mr.Young.
-Én lent leszek...-Szólaltam meg.-Emily...Mr.Young...-Biccentettem.
-Kelly!Kérlek...Csak Rick.-Mondta a férfi.
-Oké...Rick.-Mosolyogtam rá, majd kimentem vissza a helyünkre...
-Hogy van?-Kérdezte Embry, mikor leültem mellé.
-Idegesen.-Mosolyodtam el.
-Megérthető...-Vont vállat.
És ekkor nyílt az ajtó, amin Emily és az apja jöttek ki, s az ajtótól, a férjig és a papig tartó vörös szőnyegen, amin fehér rózsaszirmok voltak elindultak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése